Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Kisszínes az vörösiszap-károsultakról

Minden kommentár nélkül megjegyezném, hogy a suli a maga baráti incentíváival (jótékonysági bolhapiac, árverés, kávézó hétfő délután) egy ötszázötvenezres összeget fog eljuttatni egy kolontári családnak.

Szép kezdeményezés, örülök, hogy ekkora összeg jött össze.

http://akg.hu/foto/2010jotekonysagi/index.html

 

 

 

 

 


 

 

A "súlytott" pontos j...
(a vörösiszap meg nem árvíz... 1-1)

0 Tovább

A változások tanárszemmel

Biztos vagyok benne, hogy az AKG valamilyen formában paradigmaváltásra szorul. A jelek szerint az iskola is így érzi.

Az alábbi részlet természetesen csupán részlet – nem akarom, hogy ezek a ’foltok’ elvesszenek a dokumentumban megtalálható pozitívumok között. A további információkat az AKG oldalán bárki számára letölthető 2010-es beszámolóban olvashatják.
 
    1. Sajnos nemcsak pozitív elemek jelentek meg erőteljesebb kontúrokkal, hanem negatívumok is. Mindenekelőtt – egyben ma az egyik legnagyobb problémánk-, hogy a „viharosabban” kamaszodó gyerekek (főleg fiúk), (akik persze korábban is nagyobb kihívást jelentettek, mint a többiek) elfogadási készsége, együttműködési hajlandósága csökkent, és korábban nem tapasztalt konfliktusok jelentek meg az AKG-ban. Így
                                                               i.      Először fordult elő, hogy néhány felső éves tanuló rendőrségi razzia során „drogügybe” keveredett (füveztek), s bár maga az esemény hétvégi esti buli története volt, a vizsgálatok során kiderült, hogy az iskola környékén is megjelentek nem kívánatos külső kapcsolatok, emiatt kénytelenek voltunk napközben bezárni az iskolát. Azóta 8.30- és 13.35 között napközben nem lehet kimenni az AKG-ból. Sajnáljuk, mert eddig ez bizalmi elven működött, és csak a 7-8. évfolyamra vonatkozott a kijárási tiltás.
                                                             ii.      Szintén előzmény nélküli esemény az a szándékos rombolás, rongálás, ami az év végén történt valószínűleg súlyos százezres károkat okozva. Három idén felvett nyelvi évre járó fiú (bár a vizsgálatok még tartanak, s lehet, hogy mások is érintettek) egyszerűen szétverte a tornaöltözőt, áttörve a falat, a csempét, a lámpákat, és feltehetően az udvari tetővilágító üveget, s mindent, ami eléjük került. Ez azért ijesztő, mert az elmúlt 22 év alatt nem találkoztunk még hasonlóval sem, s okait sem értjük. Az AKG történetében először összehívjuk az Iskolabíróságot.
                                                            iii.      Nőtt a kisebb feladat megtagadások aránya, a napi verbális közönségesség (hogy ne mondjam bunkóságok) aránya. Nem birkózunk meg a szemeteléssel, padfirkálással. Ezek olyan „apróságok,” amik korábban is mindig voltak, de mintha csökkent volna a felnőttekkel együtt felháborodó, együttműködő, lojális fiatalok aránya.
                                                           iv.      Nagyon sokat nőtt a hiányzások aránya. Részben indokolhatóan – ősszel a H1N1 vírus idején- volt nap, amikor a gyerekek harmada hiányzott. De nőtt az igazolatlan hiányázások aránya is, s sajnos leginkább a felső évfolyamon.
A problémák ellenére nincs nagy baj, a gyerekek elsöprő többsége szeret iskolába járni, érték a tudás, szeretik egymást, sok közös élmény, tanulás, hagyomány jellemzi az AKG –t, de mintha nehezebb lenne, mint korábban, keressük az okokat és teendőket.

 

 

0 Tovább

Szolgálati közlemény – Kollaboráljunk

Ahogy nő a közfigyelem, úgy haragszom egyre jobban magamra azért, hogy a posztjaim hangvételei ennyire negatívak. Sajnos ismét meg kell ismételnem a szokásosat: mindig altersulikba jártam, mondhatjuk azt is, hogy burokban éltem, s ez sok mindent negligál számomra. 

Ezúton szeretném megköszönni H. tanárnőnek, hogy leült velem és átnézte a termtudposztot. A tárgyi javítások holnap érkeznek. Baranyai István reakcióját is köszönöm, csakúgy, mint mindenkiét, aki megtisztelt azzal, hogy valamilyen formában – direkt vagy indirekt módon – véleményezte gondolataim. Más gondolatait is örömmel jelenítem meg ezen a fórumon. 
Példának okáért szerintem mindenki egyetértene, ha azt mondanám: az AKG-ban rendkívül közvetlenek a tanárok. Igen ám, de az én korábbi tanulmányaimhoz képest mégis itt voltak a legkevésbé azok. A rengeteg ilyen és ehhez hasonló apróság és nagy dolgok között nehéz elnavigálnom, és tudatosan kell fókuszálnom arra, mi lehet egy körzeti sulisnak, egy külsősnek pozitívum. Ennek érdekében indítom meg a Jócucmákok posztsorozatot, első témája a közvetlen tanárság lesz. Mindemellett – bár igyekezni fogok, hogy ezeket a mindennapos pozitívumokat kiemeljem – továbbra is fenn kell tartanom, hogy nem ez az erősségem. Az ilyen jellegű témákban rendkívül nagy örömmel venném a másvéleményt, a pozitív példákat – diákoktól, tanároktól egyaránt. Rendkívül jó érzés az is, ha egy tanár megkeres, hogy beszéljük át a korrekciót igénylő elemeket az óráiról szóló posztban. Ezekre van, volt és természetesen lesz is lehetőség, pláne igényem. Azt hiszem, a jelenlegi érdeklődési szinttel már nem lehetetlen az interakció.
 
Az interakció kapcsán megemlíteném egy osztálytársam remek ötletét: volt osztálytársakat fogunk megkérni arra, hogy írjanak a suliról, s arról, milyen az újhoz, a régihez képest. Ha minden jól alakul, ez is elindul hamarosan.
 
Kérlek, nézd el, ha mosolyom hamisnak tűnik. Eddig a szám előtt volt a kezem.

 

0 Tovább

Bol-dog, bol-dog, bol-dog Felfedezésnapot!

Kívánjuk, hogy legyen még sok ilyen szép napod!

Mint Fácsebukkomon is láthattátok, egy kedves osztálytársam (akivel nem igazán szokásom érintkezni), volt oly drága, hogy kipakolta a blogot a saját Fácsebukkjára. Ezt a hírt tíz percen belül ketten közölték velem mondjuk (ezúton kösz, mókás estém volt), s innentől kezdve azt kell mondanom, már nem az én kezemben van a terjedés. Szerintem több, mint tucatnyian olvasták el most az osztályból, s jövő hétre közkincs lesz a kis blogom.

Ebből a szempontból rendkívül érdekes lesz a tanárok reakciója, erre visszatérek majd részben holnap, részben hétvégén. Most egyelőre csak végigvenném, hogy mi volt a közösségem reakciója.

Rendkívül röviden: mivel vállaltam, ki vagyok (nem is tudtam volna álcázni: rengetegen mondták, hogy két sor után leveszik, hogy én írom), ez mindenképp befolyásolta a reakciókat. Olyannyira, hogy mindazok, akik alapjáraton utálnak, azok természetesen mószerolták a blogot (s nem feltételezem, hogy sokat olvastak volna belőle). Azok, akikkel nem érintkezem, egyéntől függően értékelték az irományt, már amennyire megnézték, gondolom. S azok, akikkel (fél)baráti viszonyt ápolok, észrevételeim szerint pozitívan reagáltak.

Hadd osszam meg veletek a két végletet: volt, aki csak azért feljött MSN-re, hogy gratuláljon a bloghoz, s volt olyan, aki azt írta, veszélyes, hogy hozzám hasonló emberek járnak az évfolyamra - valami különös okból. Köszönöm, félni nem kell. Nem vagyok Joosep. Még a CBA-s nénik is biztonságban vannak. S mint minden félmondatban igyekszem jelezni, ez nem fika- és nem vendettablog - mondjuk ha ilyen sok embernek nem esik le, pillangókat és madárkákat kell megénekelnem az objektivitás érdekében. Na mindegy, ez máskorra tartozik. Egyébként vendégszerzőket mindig szívesen fogadok, amíg írásuk tűri a nyomdafestéket ;-).

Nem várom el, hogy az osztálytársaim velem együtt kritizálják az AKG olyan elemeit, aminek esetleg haszonélvezői is helyenként. Nézhetnek bolondnak, hülyének, ironizálhatnak rajtam, nem gáz. Bár nem ők a célközönségem, örömmel veszem, ha ők is olvasnak. A kritikát is örömmel fogadom - ha van alapja, kivizsgálom, ha nincs alapja, elengedem, mint a héliummal teli léggömböt. Úgy is fog majd elszállni messze, messze a magasba...

Röviden: rendkívül érdekes és intenzív napom lesz holnap, igyekszem a lehető legjobban kezelni. S mindenkinek azt üzenem, hogy ezért vagy másért, de a társalgáskor azt mondták nekem: sok mindenben igazam van. Ha nem csak egy ötperces XD volt számotokra a blogom, olvassátok át és utána alkossatok véleményt. Ne hallomásból, ne egy darab írás alapján.

ui.: a "durva" bejegyzéseket (amik nem "durvák", csak az órákról szólnak) nem tanári nyomásra vettem le - ha minden úgy alakul, ahogy az AKG-ban alakulni szoktak a dolgok, hétvégén visszakerülnek :) 

L. (lassan feleslegessé válik a monogramozásom :D)

0 Tovább

Most mit szóljak a felnőttekhez…?

Szolgálati közlemény következik.

Kedves olvasók, ideiglenes jelleggel bevezetek pár komolyabb változást. Rendkívül fontosnak érzem, hogy ezáltal letisztázzak pár dolgot a tanári reakciókkal, magukkal a tanárokkal kapcsolatban.
 
Röviden: jó hangulatú társalgásunk után úgy éreztem, sikerült megbeszélnem a tanárokkal a blog funkcióját, a bloggal kapcsolatos problémákat. Megnyugtatott konstruktivitásuk és a tény, hogy még arra is hajlandóak lettek volna, hogy átnézzük egyszer közösen a tárgyi tévedéseket. Ezek után még én nyugtatgattam az aggódóbb embereket, hogy nincs itt semmi presszió, teljesen fair volt minden.
 
Most mégis azt hallom, hogy további lépéseket terveznek, tovább köröket futnak. S őszintén szólva, nem vagyok benne teljesen biztos, hová is kellene tennem mindezt. Hogy tisztábban lássak, szeretnék tenni pár jelképes lépést.
 
Sokszor megkaptam, hogy az órákról/tanárokról szóló írások rendkívül személyesek, bántóak néhol, s pár esetben komoly határokat feszegetek. Szeretném azt hinni, hogy a tanárok – kik, ne feledjük, elismerték, hogy nagyobbrészt létező problémákról írok – aggodalmai csupán erre a részre korlátozódnak. Ezt tiszteletben tartom, s hogy konstruktivitásomról biztosítsam őket, ideiglenes jelleggel leveszek (precízebben fogalmazva: vázlatba helyezek) minden Óráról órára-posztot (és A matektanár bukását - a szerk.).
 
Mindemellett viszont úgy érzem, a nagyobb léptékű problémákat taglaló írásaim teljességgel legitimek és nem sértenek senkit. A tanárok aggodalmai sem ezek felé irányulnak, nemde? Elvégre elismerték igazamat, s nem feltételezem, hogy el akarnák fojtani irományaimat, amíg azok nem sértenek senkit. Még akkor is, ha bizonyos negatív aspektusokra világít rá.
 
A fentiek megtámogatásául ma megírom posztomat a patrónusi rendszerről (a posztlistában két ilyen is szerepel: Patrónus - kapocs vagy a rendszer része?” és „A patrónusi rendszer legnagyobb hibája” – ezeket együtt fogom prezentálni), ami teljességgel személytelen lesz, így sérteni sem fog senkit, viszont – biztos vagyok benne – létező hibákról szól.
 
Nosza…

 

0 Tovább

Apám Kurva Gazdag

blogavatar

Ez az iskola a legkisebb rossz

Utolsó kommentek