Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Egy átlagos AKG-s nap – 1.: Alapfogalmak kezdőknek

Nem exhibicionizmus szülte ezt a bejegyzést, csupán demonstrálni akarom az AKG speciális dolgait, hogy a későbbiekben érthetőek legyenek. Bizonyára lesz, amit, kihagyok, kérdezzetek kommentben nyugodtan. Valamikor majd összerakok egy kisszótárat is.

A kritikák nagy részéről meg kell jegyeznem, hogy csak a saját évfolyamomról tudok tájékoztatást nyújtani. Nem rendelkezem sok komával más osztályokból, de azok a kritikák, melyek az iskola egészére vonatkoznak, természetesen rájuk is igazak.
Hm, kell egy szinonima a kritika szóra, különben itt röpködni fognak a szóismétlések.
 
Reggel hulla álmosan felkelek. Beérek negyed kilencre, a nyitásra, ahol a kisiskola közös terében összegyűlünk és a patrónusok elmondják a nap aktualitásait.
Remek, egy mondatra jut négy megmagyarázandó fogalom, lassan fogunk haladni. A nyitás az az első óra előtti negyed órát kitöltő történet, ezzel kezdődik a nap, ekkor már ott kell lenni. Aki elkésik… azzal semmi sem történik. Elméletben ilyenkor mondják el a nap legfontosabb eseményeit vagy a vizsgák, dolgozatok kapcsán a tudnivalókat, de természetesen nincs mindennap mit mondani. Van, amikor egy évforduló vagy valami más kapcsán próbál egy tanár mondani valamit az egész nyitást a pokolba kívánó gyerekeknek, máskor meg annyira nincs mit mondaniuk, hogy vicceket olvasnak fel vagy játékokat próbálnak meg lenyomni az ülve szendergő gyerekek torkán. Jellemző, hogy a táborokban iváson kapott gyerekek büntetése az (is), hogy három hétig nyitást tartanak. Ez egyszerre nevetséges és szomorú.
A kisiskola egy elválasztott rész, ahol az évfolyam tartózkodik. Ott vannak a kupacok osztálytermei, az évfolyam tanárija és hasonlók. Kis saját tér az évfolyamnak, általában itt tartózkodunk, természetesen a tornaórákat és hasonlókat nem itt tartják. A közös tér a kisiskola egyik része, ami, nos, a közös tér. Hogy mondjam, egy terem(szerűség), ahol csak padok vannak, növények meg ablakok, a folyosóról ajtó nélkül nyílik. Gyakorlati jelentősége nulla, mindenki a kupactermekben (egyelőre nevezzük az egyszerűség kedvéért osztályteremnek, nagyjából lefedi) tartózkodik a szünetekben.
A patrónusok… na ez hosszú lesz. A szó jelentését bizonyára mindenki ismeri, a legegyszerűbb, ha azt mondom: pártfogó. Adott egy szaktanár, aki voltaképp a pótszülőd lesz, valaki, aki a legközelebb fog normál körülmények közt állni hozzád. A tanár, aki már nem tanár, hanem valami sokkal több. Akivel megbeszéled azt, amit otthon nem mersz elmondani, aki jól ismer téged. Ez tényleg egy fantasztikus elképzelés, le a kalappal, szentségként is kezeli az iskola. Leszögezném, a patrónusi rendszer még most sincs teljességgel romokban, sokak elképzelését és igényeit ma is lefedi, ám szerintem messze van a tökéletesről. A patrónusokról mint olyanokról külön posztot/posztokat fogok írni a későbbiekben.
A patrónusokat a nyitótáborban (tanévkezdet illetve itt az iskolába járás előtti augusztusi összerázó tábor) választják ki a gyerekek hat jelölt közül, akikkel mind beszélgetnek kis csoportokban és a tábor végén egytől hatig sorszámozva listát állítanak. Természetesen egy csibébe 10-12 gyerek fér, így helyenként előfordul, hogy valakinek az lesz a patrónusa, akit harmadik helyre írt. Hosszas megbeszélések tárgya ez a tábor során a tanárok között. A patrónus alá tartozó gyerekek kollektívája az ún. csibe. A csibéknek szerda délutánonként van egy másfél órás kötetlen csibefoglalkozásuk – amit mi mindig csibeként emlegetünk, de a zavar elkerülése érdekében most a hivatalos elnevezést használom -, amit a csibe és a patrónus azzal tölt, amivel akar. Természetesen a csibe szónak van egy harmadik jelentése is, a patrónusom nekem a patrónusom, én a patrónusomnak a csibéje vagyok. Tehát a csibe a csibébe tartozó egyénre is vonatkozhat. A gyakorlatban nem bonyolult ez ennyire, de kívülről bizonyára az.
Két csibe kollektívája a kupac. A kupacoknak együtt vannak órái (nem mind), a kupacokat legegyszerűbb a /a, /b és /c felállás elemeiként felfogni, konkrétan semmi különbség nincs a fogalmak között.
Mint mondtam, nem minden órát töltünk a kupacunkkal. Erről és az órarendről a következő posztban.
0 Tovább

A suliról, ha még nem ismernéd

Ironikus módon nincs szócikke a magyar Wikipedián, csak egy rövid az angolon. Megpróbálom röviden (és objektíven, kritika nélkül) leírni, miről is szól az iskola.

Az AKG egy liberális iskola. Nincs házirend, csengő, büntetés, év közbeni jegy, satöbbi. Minden gyereknek van egy „patrónusa”, egy tanár, akit kiválasztott hat jelöltből és 10-12 társával együtt tőle kap külön figyelmet és gondoskodást. Különleges órák vannak, rengeteg csoportmunkával. Választható foglalkozások ezrei. Az iskola egy raklapnyi értelmiségit termelt már ki és ennyi meg annyi díjat söpört be. Természetesen nem egy olcsó hely, de hát a minőséget meg kell fizetni, nemde? Remek tanárok, magas sztenderd szerint válogatott diákok...
 
A fentiek ebben a formában teljességgel igazak és ez mindenképpen jobb iskola, mint a körzeti a sarkon. Lehetséges, hogy nekem vannak túlzottan nagy elvárásaim (megsúgom: nem) és csupán apróságokon lovagolok. Remélem, meg tudom majd mutatni mindkét oldalt, ugyanis egyelőre fogcsikorgatva fogalmazom át az első bekezdést, hogy pozitív hangvétele legyen. Vajon mi kell még ebbe a remek iskolába, merülhet fel a kérdés.
 
Hm, valami, ami betölti ezt az üres, törékeny csigaházat? Valami, ami értelmet ad egy olyan fogalomnak, mint a tanárértékelés? Ami nem ad egy komoly kiskaput a, khm, nem annyira tehetséges gyerekeknek, hogy bekerüljenek?
 
Szoktam volt mondani, hogy az AKG azért liberális, mert más kötelező, mint máshol.
 
A következő bejegyzésben igyekszem mindenkit bevezetni az AKG hétköznapjaiba, a különleges tanrend, a csak itt használt szavak, rendszerelemek és tantárgyelemek kaotikus világába. Ez remélhetőleg érthetőbbé fogja tenni mindazt a kritikát (pozitívat és negatívat egyaránt), amit a későbbiekben megfogalmazni tervezek.
0 Tovább

A szerzőről, a blogról, az AKG-ról röviden

2010. június 20. Egy nappal az évzáró előtt.

Talán nem a legbrilliánsabb ötlet közvetlenül a nyári szünet előtti napon blogot írni egy iskoláról. Eddig nem is akartam kritikablogot írni iskolámról. A közelmúlt eseményei azonban "rákényszerítettek" erre.

Szeretnék tisztázni jópár dolgot. Az AKG jó iskola, vannak olyan gyerekek, akiknek nagyon jót tesz, ha idejáratják. Ha a gyermeked hajlamos arra, hogy befolyásolja a társaság vagy nem tiszteli a szabályokat, jobb, ha soha nem is hall erről a helyről: tapasztalatom szerint szinte semminek sincs következménye és az "emberi romlásba" oly ritkán avatkoznak bele a tanárok. Hiába a méltatott (de szerintem réges-rég dugába dőlt) patrónusi rendszer.

Számomra ez az iskola a legkisebb rossz. Mindig is alapítványi iskolákba jártam alternatív tanítási módszerekkel, kis évfolyamokkal. Nem kallódtam el, itt sem fogok. Ami azonban biztos: ez a hely már nem az, ahol figyelnek egymásra az emberek. Annyi fontosabb dolgunk van a nagy "liberalitás" kiélvezésében.

Nem iszom, nem cigarettázom, nem ébredek a saját hányadékomban reggel hétkor egy ismeretlen csaj házában. Jól tanulok. Hajnalban fekszem le aludni. Magánjellegű apróságaimmal töltöm az időt. Talán túlzottan is a társaság bohóca vagyok. Ha úgy adódik, manipulálom az embereket. Vannak szabályok, amiket nem tartok be, míg másokat túlontúl lazának is tartok. Különleges kapcsolatom van (elvált) szüleimmel. Könyvet írok. Szeretem a focit és a pókert. Nem szeretem a hepciáskodó embereket, akik úgy érzik, ők a világ közepe. Nem vagyok képes olyan embereknek bólogatni, akiket csupán a társadalom rendel fölém, de képességeik nem.

Felismertetek? Felteszem, igen. Úgysem ismerek sok más blogoló AKG-st. (Van pár másik blogom itt, egyelőre maradjon titok, mik). Ha felismertetek, tudjátok, mit gondolok a suliról, a tanárokról, a diákokról. Ne féljetek, nem járatom le az általatok oly nagyra tisztelt intézményt. Csupán leírom, hogy egy különleges gyerek hogyan látja az iskolát belülről. Van, ami nagyon nem tetszik neki. Nyugodjatok meg: van, ami igen.

Elvégre a menzakaja - gondolom -, van, akinek ízlik.

0 Tovább

Apám Kurva Gazdag

blogavatar

Ez az iskola a legkisebb rossz

Utolsó kommentek